Déri Gyula: Petőfi könyvtár 15. Petőfi Zoltán (1909)

I. Petőfi Zoltán születése előtt

Petőfi Zoltán 17 „Nagyot lélekzettem, mint a búvár, midőn a viz alól fölmerül. A forradalom lángja becsapott Németországba, egyre tovább harapódzott, végre Bécset is felgyújtotta. Bécs! ... és mi folyvást lelkesedtünk ugyan, de nem mozdultunk . . . „Pesten márczius 14-én az ellenzéki kör gyűlést tartott . . . „Én nem voltam jelen . . . Akkor este Jókai mondta el eredményét, vagyis eredménytelenségét nagy keserűséggel és teljes levertséggel. Hallattára magam is elkeseredtem, de el nem csüggedtem. „Az éj nagy részét ébren töltöttem, feleségemmel együtt, bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel együtt, ki mindig buzditólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni ? mert az határozottan állt előttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap . . . hátha holnapután már késő lesz . . . „Holnap ki kell vivnunk a sajtószabadságot! És ha lövöldöznek ? Isten neki, ki várhat ennél szebb halált? „E gondolatokkal aludtam el. — — —" Atárczius 15-én virradóra történt ez: Petőfi Zoltánról mindenesetre elmondhatni, hogy tűzben és lángban fogantatott. És szüleinek szertelen exaltácziója, melyről e sorok bizonyságot tesznek, napról-napra fokozódott. Másnap kivívják a sajtószabadságot, proklamálják a 12 pontot, kiszabadítják a politikai foglyokat és ezekben mindenütt Petőfi Petőfí-Könyvtá-. XV. 2 3