Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

IV. Leíró, elbeszélő költészet, dráma. Petőfi irodalmi hatása

98 Petőfi-Könyvtár „Tigris és hiéna, szintén ily természetű. Anya és fiú kerülnek egymással szembe: hiéna és tigris. A Montague- és Capuletti-k gyűlölködése szives szeretet ahhoz a gyűlölethez képest, melylyel Borics viseltetik anyja, Predszlava iránt. „Én gyűlölném az egész világot — mondja a fiú — csak azért nem teszem ezt, mert sajnálnám másra pazarolni gyűlölségemet, mint te rád. Tied gyülölségem, egyedül tied, osztatlanul, egész végtelenségében." E szertelen gyűlölet alapján indul meg a dráma. Anya a fiú ellen, nő szeretője ellen, fiú az apa ellen öntudatlanul (Saul és Sámson): mindenütt hajmeresztő ellentétek, szörnyű meglepetések és megdöbbentő leleplezések. Egészen a franczia romantikus iskola iránya, egészen a Vérnász, Kincskeresők szelleme. A cselekvés főere azonban végig vezet. Predszlava eléri czélját: diadalmaskodva jelenti ki Boricsnak, hogy ő volt, ki földönfutóvá tette, ő volt, ki nejét szeretőjével megszöktette. A fönmaradt részletekből itélve, nem sokkal szelídebb hangú lett volna az a szinmű, mely Caraffa korából vette volna tárgyát (Névtelen szinmű töredék). A nép engesztelhetetlen gyülölöttel viseltetik a zsarnokság ellen és hangos kifakadások hallhatók mindenünnen. Caraffa harmincz hóhérjával jelenik meg a színpadon. Ez a töredék a kor politikai eszme-áramlatához csatlakozik, míg a Tigris és hiéna az irodalmi divatnak hódol, helyt engedve a romanticismus korlátlanságának, túlzásainak. A töredék ennélfogva