Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

III. Petőfi költészetének tartalma és aesthetikai méltatása

Petőfi Sándor költészete 83 Berangerrel, kit a legnagyobb költőnek tart, lelke összeforrt, Heinet csak kedvelte és tetszelgett modorával. Volt is, mi szorosabban fűzhette Berangerhez. Ennek őszintesége, egyszerűsége, szabadságszeretete, naiv humora, genre-képbe olvadó lírája Petőfit joggal megigézhette. Népdalai párisi utczadalok átdolgozásai, vagy azok dallamára vannak irva, úgy mint Petőfiéi a föld népééit utánozzák. Petőfi Beranger költeményeiből többeket fordított (Legújabb dala, Honvágy, Képzelt utazás, Jó aggastyán, Gyermekkori emlékek) és eredeti költeményei közül néhányon kiérzik a franczia költő hatása. A refrain, mely az egész költeményt hangulat tekintetében egységesebbé teszi, nem egy helyen Beranger kedvelt belformájára emlékeztet. A Sári néni magyar alak, de a humorban felolvadó mély érzelmesség határozottan a franczia költő ilynemű példáira utal.*) Van ilyen több is. Beranger „Gyermekkori emlékek" czimü költeménye feltűnőbben emlékeztet a Szülőföldemen-re. A franczia költő ötven év után visszatér szülőföldjére, hol megujulnak lelkében gyermekkora boldog és szomorú emlékei, melyeket el is mond. Petőfi húsz év után tér vissza szülővárosába. Egy rég elcsendült altató dal zsong újra lelkében, mi közben képzelete *) Beranger „La pauvre femme" cz. költeményének más a tartalma (egy elszegényedett színésznőről van szó), de bensősége épp úgy egyezik a Sári néni-éve 1, mint a Beranger Mon habit-jének és Arany Érzékeny öí/csiz-jának alaphangja. 3*