Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

III. Petőfi költészetének tartalma és aesthetikai méltatása

Petőfi Sándor költészete 67 mekhumorta.4 jó tanító-ban. De a rossz hajlamnak, a nemtelen ösztönnek is akad képviselője költészetében. Ilyen az elkényeztetett, szívtelen úrfi az Apostol-ban. A pórul járt czéda gyereknek ősképe a Szeged szeggel-ben van festve. íme, még itt is egész sokadalmat tár elénk a költő. Szinészélete reminiscentiái sürün fordulnak elő lírájában. A már említett Levél egy színész barátomhoz czimű költeményben sajnálkozik, hogy „kényért keresni leszünk színészek." Pedig az ő lelkét nem a színművészet kenyér-érdeke ihleté, hanem a szabad élet vágya. Könny és nyomor lett e vágynak mártirbére, de csak humorosan fogta fel sorsát, melyet előre tudott. Nevetett első szerepében ... jó izün s szivemből neveték: Pályámon, úgy is tudom, leend ok sirni még. (Első szerepem.) A sikertelenség nem keseríti; tréfálkozik a fütty-ön: Ejh, egy rókát kétszer nyúzni, Ez, urak, még sem megyen, Már ha fütty van, legalább hát Tele színházban legyen. Lekötöttebb életre térve át (segédszerkesztő lett), resignáczióval vesz a kalandoktól bucsut (Bucsu a színészettől), de reméli, hogy sorsa még megbékülve néz majd rá s mondja: Légy ami voltál, légy szinész! Sorsa ily értelemben nem békült meg. 5* V Szinész-élet