Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

II. A népiesség

Petőfi Sándor költészete 37 innen van a népdalnak ama hézagossága, melyről már Erdélyi is panaszkodik a népdalról irt tanulmányában. A vonatkozás a képzettársulás lélektani törvényén alapszik. A gondolatok sorakozásának módja háromféle lehet: párhuzamos (pl. Gyors a madár), ellentétes (Ez a világ amilyen nagy), összerakó (Szerelemnek rózsafája.*) Mint a térbeli jelenségek hatása olvad át érzelemmé, úgy időbeli mozzanatok is járhatnak az érzelemmel kapcsolatban. Ilyenkor cselekményt tüntet fel a dal (drámaiság). Petőfinél: A faluban utczahosszat-ban végig muzsikáltatja magát a megcsalt, bosszút forraló legény, párbeszédet folytatva a czigányokkal. Párbeszédes alakja van az Alku-nak is. A Befordultam a konyhára czimű dalban a cselekmények egész sora van elmondva. Gyakran puszta leirás a dal (genrekép) s főleg kedveli Petőfi a betyár alakját ily népdalszerü képben festeni; pl. Fürdik a holdvilág az ég tengerében. Mindezek a népdal hű utánzatai; mint ilyenek igazi magyar dalok: népies műdalok. Belformában híven követvén a népköltést, Petőfi a versalakot ís a népdaltól veszi és alkalmazza annak minden változatát. Ódai lendületű, elmélkedő, leíró költeményeiben azonban a nyugateurópai versmértéket (jambus, trocháus) használja, hosszabb-rövidebb sorokban, inesterileg összhangba hozva a •) Arany János V. 276 1. Gyulai Pál, Arany-Gyulai népköltési gyűjtemény. Külső forma