Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

I. Petőfi egyéniségének megalakulása. Mikép nyerte egyéniségétől költészete színezetét?

Petőfi Sándor költészete 21 szólamok, erőltetett képek jellemzik a művészinek gondolt nyelvet. Vörösmarty e részben is eltér előzőitől, mert nyelve, noha képekben gazdag, megmarad a természetesség határai közt és éppen egyszerűségével válik, ahol kell, erőteljessé. (Példa a Szózat.) Ujabbérintkezésí pont Vörösmarty és Petőfi között. Tisztán állnak tehát előttünk Petőfi korának uralkodó vonásai. Rossz politika nem keresi az összhangot a nemzeti aspirácziókkal; sőt túlkapásaival fokozza az ellenszenvet. Ellensúlyozza a konszolidáczióra irányuló törekvést s a nemzet szertehuzásában, szellemi s anyagi tespedésében látja fennmaradása biztositékát. Alant a szellemet általhatották egy uj korszak jelentős eszméi; s mig a reformok égető szükségének érzete a lángelmét merész vállalkozásra sarkalja (Széchenyi), czenzura és nóta-per fojtogatja a kritikát, a szó szabadságát. Ellentétek, ha létérdek forog rajtok, élet-halál tusát szülnek. Ennek a harcznak kora elején született Petőfi. Társadalmi különválás, a jogok és terhek igazságtalan elosztása bomlasztotta a nemzet-egységet.*) *) Megvan itten az a szép is, Hogy különvált s nem vegyes A bagarja s a kutyabőr, A paraszt és a nemes. Kutyabőr! ez itt a fő-fő Becsben párja nincs neki, És ezért sok úri ember Saját testén viseli. (Okatootáia.)