Palágyi Menyhért: Petőfi könyvtár 13. Petőfi (1909)

40 Petöfi-Könyvtár Van e jelszóban valami, ami visszásán hat, különösen akkor, ha az embernek véletlenül eszébe juttatja Petőfinek 1845-ben Mednyánszky Bertához irt versét, melynek első szakasza igy hangzik Háborúval álmodám az éjjel, Háborúba hitták a magyart; Fölhivó jelül, mint hajdanában, Országszerte járt a véres kard. (Háborúval álmodám.) s melynek harmadik szakaszában az álmodó költő ily módon vall szerelmet a kedves leánynak: Éppen e nap volt menyegzönk napja, Az enyém, leányka, s a tiéd; S én, hogy haljak a honért, elhagytam Házasságunk első éjjelét. (Háborúval álmodám.) Lám, itt is kétféle hangulat vagyis inkább kétféle eszmény van oly módon versenytársként szembe állítva, hogy egyik (a szabadság) leüti a másikat (a szerelmet). Hát arra valók az emberi eszmények, hogy hetvenkedve egymásba gázoljanak? Arra valók-e a mennybolt örök csillagai, hogy egymásnak neki rontva a hozzájuk föltekintő hajóst úttalan tengeri útján megtéveszszék? Tekintsen mindenki magába és Ítéljen: vájjon a szerelem és a hazaszeretet olyan érzések-e, melyek a lélekbenegymással megférni nem tudnak, és természetükben rejlik-e, hogy