Palágyi Menyhért: Petőfi könyvtár 13. Petőfi (1909)

Petőfi 125 emberekre, hanem a solidaritásban élő nemzetek rendszerére is vonatkozik ; mert a kereszténységnek éppen az a legnagyobb világtörténeti dicsősége, hogy egymással solidaritásban (testvéries kölcsönösségben) élő nemzetek rendszerét teszi lehetővé; illetve ennek a solidaritásnak fokozatos kifejlődését biztosítja a jövendő évezredek folyamán. A franczia forradalom maga csak egy véres mozzanata volt ennek a nagy fejlődési folyamatnak, mely egy lépéssel előbbre vitte ugyan a nemzetek solidaritásának gondolatát, sajna anélkül, hogy azt világosan kifejezésre tudta volna juttatni. Ennek a solidaritásnak értelmét legmélyebben Petőfi sejteti, midőn a magyar szabadságot a világszabadsággal egybeejti. A franczia forradalom jelszavai közt az egyenlőség látszik a legkönnyebben érthetőnek, pedig ebből eredt a legtöbb fogalomzavar és az emberiség haladásának legsúlyosabb akadálya. Az egyenlőség nevében lehet ugyanis legkönnyebben támadást intézni minden embernek egyetlen kincse, az ő egyénisége ellen. A természet még csak két falevelet, két rügyet, két sejtet sem alkot soha egyenlőnek, s ez az egyenlőtlenség örök törvénye mindennek, ami él, mindennek ami szervezettel bir. Az emberi társadalom, mely a munkafölosztás és munkaegységesités, szóval a munkaszervezés elvén nyugszik, éppenséggel csak úgy állhat fönn, csak úgy teljesítheti emberiségi föladatait, ha minden egyén egészen külön, éppen csak az ő egyéni-