Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)

Kirándulásunk Petőfivel a Rákosmezőre ésVisegrádra

Kirándulásunk Rákosmezőre és Visegrádra 51 — Ez a dicső hely megválasztása is mutatja, hogy milyen „nagy" volt a mi Lajos királyunk, aki e fönséges magaslaton emelt tanyát magának! — mond atyám. — Könnyű volt neki! bizonyosan nem járt ide gyalog! — mondja, lábikráit nyomkodva, keserű humorral Petőfi. Majd Etel kérdezősködéseire elbeszélte Visegrád dicső korszakát, tragikus történetét. Érdekes elbeszélése benyúlt a késő éjszakába . . . - Most már, gyermekek, aludjunk, hogy holnap korán kelhessünk s a nap feljövetele magasztos látványát élvezhessük! — szól közbe atyám. Ezzel mindenki leteríti plédjét, vagy a magával hozott felsőjét s a csillagos ég remek takarója alatt mindannyian elszenderültünk. Rácz bácsi, mint fázékony öreg, a tűz mellé vonult s azt egész éjjel élesztgette a romok tövében. Atyám már korán, még napkelte előtt felzavart bennünket. Ő, úgymond, a Visegrád múltja fölötti elmerengésében, az egész éjet éberálomban töltötte. Napkeltekor ismét gyönyörű panoráma tárult elénk ... A fokozatosan megvilágított tájék, melyet messze belátunk: távolabb a napkelte, idább a szürkület, körültünk még az éj. A várhegy sötét leple fölött: a naptól megaranyozott romok . . . A gyöngyharmattól csillogó s madárdallal ébredő természet... Előbb halk, majd mind kiterjedtebb, általánosabb zsongás. A szunnyadó élet megmozdulása ... Az ébredéssel növekedő zaj ... A 4*