Egressy Ákos: Petőfi könyvtár 12. Petőfi Sándor életéből (1909)

Kirándulásunk Petőfivel a Rákosmezőre ésVisegrádra

42 Petöfi-Könyvtár Leopold, a színház németajkú szertárosa is velünk van Igen bohókás, eleven fiu. Németes magyarsággal szavalja és esetlen taglejtésekkel kiséri a „Kont"-ot; imitálja Lendvayt és atyámat színpadi allűrökkel; sőt énekelve utánozza Scho­delné „Normá"-ját és „Borgiá"-ját, a társaság rend­kívüli mulattatására. Tóth Soma két kis, fából faragott baltával „ka­nász"-tánczot jár; majd a fák tetejéről szédítő magas ugrásokkal sikoltoztatja a gyöngébb nemet. A bájos Telepy Málika és fürge testvéröcscse Károly, mókás „sváb"-tánczot lejtenek. Végre Réthy taraczdurrogással jelenti az ebéd idejét. Mindnyájan : nők, férfiak vegyesen, családias csoportokra oszolva, nagy kört képeznek, letelep­szenek és hozzálátnak a lakmározáshoz. A nők felszolgálnak s vetélkedve kínálkoznak az ízletes elemózsiákból, az otthonról hozott jobbnál-jobb ennivalókból. Már nagyban puffognak a borvizes üvegek, midőn — Petőfi intésére — Egressy Béni elővezeti rejtett helyéről, hírhedt czigány zenészeit, kiket maga tanított be, s a társaság nagy meglepetésére eljátszatja velük legújabb zeneszerzeményeit. Azidőben Béni zeneszerzői tehetségének delelő pontján állt. A népéletbe átment dalait hangoztatta az egész ország, a főváros minden zongorája és zenekara. A népszínművek tele voltak dallamos keblének szebbnél-szebb megnyilatkozásaival. Nagy tehetsége iránt, első sorban is, pályatársai visel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom