Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Bem apó táborában

Petőfi élete 219 Épp ekkor vonult el az utczán egy szabad csapat, amelynek az ifjú Vasváry volt a vezére. Széles, vörös toll lengett Kossuth­kalapjukon,fehér, habos-selyem­zászlójukat pedig egy őszbevegyült, sápadt arczú, zö­mök ember vitte, büszkén lépe­getve a nagy lobogóval. Petőfi gyönyör­ködve nézte a pompás csapatot; amint a zászló­tartóra pillantott, kitörő örömmel kiáltotta: — Hiszen ez az édes apám! Azzal odaro­hant a katonás öreghez és bol­dogan ölelte a szivére. — Édes apám, — mondta su­gárzó arczczal, — eddig azt hittem hogy te vagy büszke én reám, de most látom, hogy én lehetek büszke az apámra !

Next

/
Oldalképek
Tartalom