Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

A Nemzeti dal

Petőfi élete 211 A Nemzeti dal. A frarczia és bécsi forradalom gyújtó szikrái lángra lobbantották a szabadságért rajongó ifjúság szivét. Kossuth utolérhetetlen ékesszólása, lángszelleme, páratlan erélye a nemzet sorsának intézésében gondviselésszerű hatalommá lett, amely ellenálhatatlanul ragadta magával a nép millióit. Az ifjúságot lázas nyugtalanság fogta el, a forradalom szele fölszította a lelkesedés izzó parazsát s csak villanyszikra kellett, hogy hatalmas lángokban törjön ki. Az Ellenzéki Kör márczius 14-én közgyűlést tartott, amelyen azon tanácskoztak, hogy az Irinyi József által szövegezett, ismeretes 12 pontot egyenesen a király elé terjesztik. Este nagy tömeg lepte el a Fillinger-kávéházat. Hevesen vitatkoztak, amidőn lélekszakadva beront egy jogász s izgalomtól kipirult arczczal kiáltja: — Uraim, Bécsben kitört a forradalom! A zajongó ifjúság egy pillanatra elnémult. A meglepetés, a bámulat kifejezésével néztek egymásra. Aztán mintha lángoszlopok csaptak volna föl közöttük, óriási izgalom, zaj, éljenzés, sürgés-forgás támadt köztük. Vajda János az ajtókhoz rohant, azokat bezárta. - Uraim! — kiáltá egy székre ugorva. Addig egy tapodtat sem megyünk innen, amig nem határozunk! Vasváry Pál szilajul hadonászott tőrös botjával. A tőr kirepült hüvelyéből s nyugat felé esett. 10*