Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Újra színész lesz

Petőfi élete 119 többbi barátait, akik az ágról szakadt szegény ifjút felruházták s rongyos csizmája helyett egy lötyögős bő czipőt is kerítettek neki. Orlay szerint úgy esett nekik Petőfi váratlan érkezése, mintha a kéményből pottyant volna le. Szívesen megosztották volna vele mindenüket, de a nyughatatlan vérű ifjú nemsokáig maradt köztük. Mihelyt megtudta, hogy Fekete Gábor színtársulatot szervez, rögtön útnak eredt s Győrön át Pozsonyba érkezett, ismét csak két kipróbált csikóján. Itt ujabb, lesújtó csalódás érte. Az ő kecskeméti színigazgatója is Pozsonyba tartott s Fekete annak tagjait is kénytelen volt szerződtetni, hogy a bevétel meg ne oszoljon. így tehát őt már be nem fogadhatta. Pedig a költő ebbe vetette minden reménységét. Most aztán nagyon sanyarú napok szakadtak rá. Napestig lótott-futott, hogy valami alkalmazást kapjon. Végre is a Záborszky által szerkesztett országgyűlési tudósítások másolására fanyalodott. Száraz és lélekölő munka volt ez. Bajzának megható levélben panaszolta el kegyetlen sorsát. Elmondta, hogy a szellemi robotolásban, amelyért 25 garast kap naponta, a múzsa is kerüli. Ekkor küldte be hozzá „Távolból" czimű megindító költeményét, melynek végszakában bánatát titkolva, ekkép jajdul fel: Szép hazámba ismerősök mennek, Jó anyámnak tőlük mit izenjek ? Szóljatok be földiek, ha lészen Utazástok háza közelében. Mondjátok, hogy könnyeit ne öntse, Mert fiának kedvez a szerencse . . . Ah, ha tudná, mily nyomorban élek, Megrepedne a szive szegénynek!