Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Újra színész lesz

Petőfi élete 117 hogy előadás közben elszavalhassa az „Ólmos botok "-at. A tanuló ifjúság az Athenaeumból már ismerte Petőfit, nagy számmal tódult az előadásra s a költőt zajosan megtapsolta. Petőfi aztán eme sikerre hivatkozva, kérte osztalékának fölemelését, de ezt a gyűlésen megtagadták. Fájdalmasan esett ez az Ínséggel küzködő költőnek. Ki is fakadt társai ellen s főleg a rendezőre volt dühös, aki arra kényszeritette, hogy a karban énekeljen, holott sem kedve, sem hangja nem volt „hozzá. Ö azonban még mindig hitte, hogy kitartó szorgalommal és folytonos tanulással szinészszé fejlődhetik. Épp ezért kétszeresen fájt neki a mellőzés s midőn végre „Lear király"-ban a bolondot játszhatta, magánkívül volt örömében. Éjjel-nappal tanulta szerepét s ezt választotta jutalomjátékául is. Ügyes alakítása tényleg meg is lepte a színészeket, de az előadásból mindössze tiz váltó forint jutott neki, ami végtelenül leverte, mert ebből remélte megfizethetni tartozásait. Elhatározta, hogy Pozsonyba megy, ahol az országgyűlés megnyitása alkalmából előkelő színtársulat fog játszani. Ő hordta ki Kecskeméten is a szinlapokat s hogy adósságaitól szabaduljon, egy kis füzetet akart kiadni, amelybe Jókai és Ács is igért egy-egy elbeszélést, ő pedig egy versét közölte volna. A censor azonban „Disznótorban" czimű verse miatt nem engedte kinyomatni a füzetet. Ács elment a censorhoz, hogy megtudja, mi kifogása van a humoros vers ellen. A vén könyvmoly, akinek kettős pápaszemmel