Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)
Petőfi jelszava
Petőfi jelszava 59 Most már egészen tisztában volt Petőfi magával ; de egészen tisztában volt Júlia is az ő kérőjével. V. Remekműve a kurtaságnak ez a két valódi „Kabinetstück", mely összehasonlításra annál alkalmasabbnak bizonyult, mivel még az a fontos közös vonás jellemzi, hogy mind a kettő szép szem kedveért keletkezett; noha igen különbözőképpen és mégis mind a kettőnek csak egy távollevő asszonyi szívért, ez örökös uj és régi rejtély kedveért töprenkedő férfi-kebelből szállott az éghez (. Hauch • „feláldozom"). Sőt lehetne a Goethe-ét egyenesen a szeretett és szerető asszony szájába illőnek venni, mintha tulajdonképpen nem is a férfinak, hanem a nőnek, ebben az esetben bizonyára epedőbb ajkairól hangzott volna el. Ez aztán az objectivitás netovábbja, a — lyrában ! . . . Goethe legforróbb vágyát már kielégítette az asszony *), Petőfiét még megtagadta a leány. Az ellentétek, minden meglepő hasonlatosságok mellett is, már ebben az egy biographiai adatban egyfelől a német, más*) „In allén Gipfeln ist Ruh" . . . azaz a tulajdonképpeni pointe, a megszokott rend ellenére, — az egésznek élére jutott.