Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

Petőfi jelszava 43 dramatikus menetű lesz. Ilyen a hymnus, a dithy­rambus, a karének stb., melyekről csakugyan tudjuk, hogy a régi görögöknél már a dráma alkatrészei voltak. Egyébiránt a Petőfi-féle dalra bizonyára rá nem erőszakolt igénytelen, de csak szolid ter­mészettudományi, azaz inductiv uton lelt schemánk­kal, egyszersmind egy régi aesthetikai vitakérdés volna talán eldöntöttnek tekintendő, az a kérdés t. i.: vájjon éppen a drámában kell-e néznünk a költészet fejlődési végpontját és vele együtt ne­továbbját ? Az Én-nek tudatára az ember bizo­nyára sokkal későbben ébredt, mint a második, vagy éppen harmadik személyére. És e mellett semmi kétség abban a tényben is, hogy a köl­tészetből fejlődött ki a nyelv; nem pedig meg­fordítva, a nyelvből a költészet. Már pedig, ha áll ez az egyszerű igazság, akkor áll az előbbi is, hogy t. i. a dráma és epos sokkal primitívebb valami, mint az Én-költészet. Nem árt a lyrát annyira gyűlölő mai korszakunk előtt ezt valahára kereken kimondani. Ez az igazság annál szembe­tűnőbb, minél kevesebb kétséget szenved, hogy utóvégre is mindennemű művészet egy és ugyan­azon forrásból eredvén, egyaránt nehéz ugyan és egyaránt szép, mihelyt csak tökéletes maga a specimenje; de, különben hasonló körülmények között, mégis csak a lyra fog legjobban eleget tenni annak a törvénynek, mely a természet leg­szebb alkotásainak legfőbb törvénye látszik lenni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom