Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Meltzl Hugó

•22 Petőfi-Könyvtár III. Meltzl volt az első, ki tudományos készültséggel igazolta azt, amire Eötvös József báró csak rámutatott, hogy Petőfi voltaképen a legfilozófusabb magyar költő. Ez az állítása csak gúnyos mosolyt keltett, de ő nem sokat törődött vele. Haladt a maga útján és hirdette megyőződését tiszteletet parancsoló határozottsággal. Nem alkalmazkodott senkihez. Véleményét leplezetlenül nyilvánította minden dologban. Volt valami egyéniségében, ami Petőfi szellemi rokonává tette. Kíméletlen volt a szókimondásban. Ha valami nem tetszett neki, metsző éllel bírálta meg, vagy gúnyolta ki. Akiről ő kedvezőtlen biiálatot mondott, azt bizonyosan ellenségévé tette. Arra, aki Petőfi ellen vétett valaha, kifogyhatatlanul lődözte szatírájának nyilait. Annyi ellenséget szerzett magának, hogy az utóbbi időben úgyszólva izoláltan állott. Öt világrészbe ért el a keze s hazájában mesterségesen hallgatták agyon működését. Birálatai közt az a legnevezetesebb, melyet 1876-ban írt dr. Gyulai Púi, mint a Petőfi-irodalom megalapítója czímen. A Magyar Polgár czímű kolozsvári újságban adta ki, mintegy negyven tárczában. Gyulai 1854-ben megjelent Petőfi-tanulmányát bírálja benne a legkisebb részletekre ki-