Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

A szicziliai Petőfi-iskola

A szicziliai Petőfi-iskola 203 hatása csak olyan, mint a kialvófélben pislogó tiiznek egy-egy felvillanó szikrája. Én azt hiszem, hogy éppen ellenkezőleg, az egész világot lángba borítani készülő meleg tüz pattanó szikráival kell összehasonlítanunk az idevágó érdekes mozzanatokat. Azt is hiszem, hogy Petőfi elterjedése geographiáját, mely hazánkban sokaknak kedvencz sportja, csak akkor üzzük komolyan és haszonnal, hogy ha nem a határoknak minél szélesebb voltát hajhásszuk, mint olyant, hanem csak egyedül Petőfi múzsája iskolaalkotó erejének nagyszerű határait figyeljük meg. E nemben pedig szerencsénkre van elég figyelemreméltó. (Volna csak több figyelem és több valódi irodalmi érdekeltség és kevesebb szalmatűz és mondva csinált Petőfi enthusiasmus!) Magyarországnak már sajátságos, de bizony szerencsés geographiai fekvése hozta magával, hogy Petőfinek iskolaalkotó ereje első sorban Németország és Itália, kétrendbeli tőszomszédurikon mutatkozott. Legelőször Németországban utánozták nagyobb mérvben ; nem akarom még csak mellékesen is az ismeretes adatok felsorolásával fárasztani az olvasót. (Donner G. F. utánzásaira más alkalommal figyelmeztettem, habár igen röviden ; teljesen ismeretlen eddig nálunk, a fiatalabb generátióról, hogy a természettudós Zacharias Ottó, a híres lipcsei „lllustrierte Zeitung" irótársa, nemcsak egy költeményt írt egészen Petőfi modorában; csakhogy ezek kissé elrejtett helyen jelentek meg.