Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 159 vésű költő azt hiszi, hogy neki okvetetlenül philosophálni kell. így azután nem csoda, ha Gottschall a XIX. századbeli német irodalomtörténelem előadásában a „philosophische Dichtung"-nak külön nagy szakaszt szentel, amelyben azonban oly költők tárgyaltatnak, kiknek minden egyéb tulajdonítható, csak a metaphisikai lyra nem. (Lenau, Mosen, Sallet, Meyr, Ullrich, Jordán, Heller, Hamerling.) Gottschall philosophiai Iyrikusai majdnem mind Hegelisták. De akadtak a német lyra terén úgynevezett Schopenhaueristák is (p. Dranmor, volt osztrák consul Braziliában, kinek valódi neve Schmidt, vagy a neoheineista Grisebach a „Neuer Tannhauser ' szerzője, kinek gyűjteményében néhány valódi demi-monde lyrai darab is van. De ő mégis minden áron Schopenhauerista akar lenni, holott a legszilajabb optimista és világfájdalmi költő). De nemcsak úgynevezett Schopenhaueristák ülnek a legmodernebb német Parnassus türelmes csúcsain, hanem majdnem minden úgynevezett német philosophiai iskolának megvannak a költői. Magától értetik, hogy mindez tulajdonképen többé nem költészet. Helyesen jegyzi meg Gottschall is, hogy a valódi költőnek nem szabad még a legcsekélyebb fordulattal sem élnie, mely egy vagy más philosophiai iskolából van kölcsönözve. Shakspere vagy Goethe nem voltak valamely bölcseimi iskola hivei, de azért sem a Hamlet-tői, sem a Faust-tói nem fogja senki elvitatni, hogy