Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 141 és pedig a Helység kalapácsával. E szép költemény, melyben a burleszket páratlan gyöngédséggel szerepelteti, a romantikai önirónia már elérte tetőpontját, úgy, hogy most, a még csak huszonegy éves fiatal ember egyenesen a klaszszikus modornak indul. Oly értelemben veendő e klasszikus modor, minőben Petőfi előtt nem ismerte a magyar irodalom. 1845. év azon forduló, melyben különösen a remek „Szerelem Gyöngyei"-vel, a magyar költészetnek egy ütéssel világirodalmi horizontot ád. Petőfi előtt még csak egy iró létezett, kinek universalis, vagy világirodalmi jelentősége van, a „Karthauzi", a Falu jegyzője" és a „Gondolatok' szerzője: báró Eötvös. E két klasszikusnak befolyása a ni2gyar irodalomra még csak napjainkban veszi kezdetét. Tehát nincs még iskolájuk. Vájjon fognak-e iskolát alkotni ők, kik fájdalom, oly hamar itthagyták nemzetüket, ez nagy kérdés, talán a magyar fajnak életkérdése. (Mert a népek nem szoktak egyedül a kenyér- és deficitek fogyasztásából megélni.) Eötvös és Petőfi közt sok az érintkezési pont; az egyik költő philosophus, a másik philosophiai költő. Az egyik a Karthauzival előzi meg a Falu jegyzőjét, a másik a Helység kalapácsával a Cipruslombokat, Felhőket és más pessimistikus költeményeit. Nem is történt talán még magyar költővel a negyvenes évek előtt az, ami úgy Eötvössel, mint Petőfivel, t. i. azonnal sietett a