Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany levelezése 47 „Úgy élünk, mint a Krisztus, ha egy kicsit szegényecskén is." Jönnek a márcziusi napok, Arany lelkesedve aposztrofálja Petőfi nejét „a lelkes forradalmi nőt", ki nem kétkedett szabadságért szerelmét vetni áldozatul. Végre a nyár elején Arany a Nép Barátja miatt felmegy Pestre s Petőfiékhez száll. Itt ismerkedik meg Petőfi szüleivel is, kikről később egy jegyzetében igen melegen emlékezik meg. Ősz felé Petőfiben már él a forradalom sejtelme. A követválasztások csalódást hoztak neki, bukását keserűen panaszolja el Aranynak, ki szintén vereséget szenvedett. „A haza czudarul van", — irja, — „én hiszem, hogy egy roppant forradalom előestéjén vagyunk". Arany augusztus végén megint Pestre jön s többször felkeresi Petőfiéket. Elutazása után Petőfi októberben már Erdődről ir, tudatja, hogy katona lett s hivia Aranyt Debreczenbe. Felesége is Erdődön van. Arany azonban nem mehet, Aradra vonul a szalontai nemzetőrökkel, később visszatér Szalontára, megirja Petőfinek nemzetőri szereplését s itt kezdődik a levelezés második korszaka, melynek első része Petőfi fiának születése körül, második része feleségének és gyermekének biztonságba helyezése érdekében iródik. Petőfit szerelme és házassága derűjében és bajaiban éppoly szeretettel és tisztelettel vette körül Arany, mint ahogy irodalmi pályáján kisérte: örömmel és elragadtatással. Petőfi éppoly őszinteség-