Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

40 Petőfi-Könyvtár lemhez kell szólni, ha az ember sikert óhajt. Emelni a népet az irodalomban lassan-lassan nem oly mellékes feladat, hogy már a jelen időben tekintetet sem érdemelne. Ez úton akarnék én hatni, ez lenne elemem". Valóságos szerkesztői programm ez a kis levéltöredék. Látszik, hogy kedvet érez hozzá, a politikai rész sem okozna nehézséget, abba is belejönne folytonos tanulással, annyival inkább, mert a néplap különben sem annyira kezdeményező a politikában, mint a már ismeretes eszmék népszerű magyarázója, mire mind a népértelem körének ismerete, mind népies nyelve határozottan alkalmasak Petőfi tehát az előkészítő választmány ülésén keresztül viszi Arany meghívását a szerkesztői állásra, megírja neki az anyagi feltételeket, mire Arany Pestre jön. Itt azonban részben csalódik, a lapot nem gondolja olyannak, amilyennek lennie kellene s vissza akar vonulni. Petőfi unszolására azonban mást határoz, s bár a szerkesztés igazi munkáját Vas Gerebennek engedi át, mint szerkesztőtársé, az ő neve is a lap élére kerül. Szalontán marad, de a jövedelemben aránylagosan osztozik Vas Gerebennel. E megállapodás után Arany hazatér, a következő pár levél teljesen politikai jellegű, mindkettejük követválasztásí harczairól szól. Közben — 1848. junius 4-én — megindul a Nép Barátja, de Arany már augusztusban panaszosan ir róla Petőfinek. „Soha pironságosabb kenyeret nem ettem az életben, mint ezt." Bántja, hogy nem komoly értékű