Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

Petőfi és Arany levelezése 33 költői triumvirátus körül támadt közöttük s ezáltal szakadásuk teljes lesz. Arany fájdalommal látja távolodásukat, még próbálkozik a békéltetéssel, elküldi Petőfinek Tompa egy hozzáirt levelét, melyben az szeretettel beszél róla. Petőfit azonban ekkor már a forradalom sodra viszi, alig hederit rá. Arany ezzel aztán végkép felhagy a békés közbenjárással, látva, hogy úgyis minden hiába. Vachot Imrével azért vész össze Petőfi, mert az eleinte a Pesti Divatlap kizárólagos munkatársává szerződtette őt, amiért Frankenburgtól és Horvát Lázártól szakadatlan támadásokat kellett elszenvednie. Mikor már e két másik szerkesztővel haragja teljes volt: Vachot kijelenti, hogy csak minden második számban hoz tőle verset, ezért kárpótlásul irhát Frankenburgnak, sőt irhát a Honderűbe is. „Mikor már összevesztem a többi szerkesztővel", — panaszolja Aranynak, — „akkor menjek hozzájuk." Mikor a Tizek társasága megalakul, Vachot — bár Petőfi megvált tőle — egy régebben nála hagyott versét kiadja s Petőfi erre vonatkozó tiltakozó nyilatkozatát visszalöki, nem nem adja közre. Erre nem felelhettem egyébbel, mint kardhegyei vagy golyóval." Vachot másfél napi gondolkozás után kijelenti, hogy nem vív. Petőfi hosszú, szenvedélyes hangú levélben számol be mindenről Aranynak abból az alkalomból, hogy Vachot hirdette, miszerint Arany kizárólagos munkatársa lesz a Pesti Divatlapnak. „És most itélj, méltó-e egy ilyen ember, nem arra, hogy valaki Petőfi-Könyvtár. IX. 3