Endrődi Béla: Petőfi könyvtár 9. Petőfi és Arany levelezése (1909)

Petőfi és Arany levelezése

18 Petőfi-Könyvtár velői — nem elég erősek ahhoz, hogy minden tekintetben vezetők legyenek. Úgy tűnnek fel, mint előhírnökei egy későbbi átalakulásnak, de nem úttörők, csak irányt mutatók. így a költők javarésze képzelt és érzett fájdalmak közt vergődik s teljesen a német romantika lágy hangjait visszhangozza. Ez a képe az akkori magyar lírának. Bár a közönség elfogult jóakarattal lelkesedett érte: dagályos szenvelgése nem lehetett maradandó. Az uj irodalmi nramlat Angolországból indul, hol Percy régi népdalgyüjteménye — már a tizennyolczadik század végén — nemesitőleg hat a népköltészet megismertetésével a müköltőkre is. A francziáknál Beranger, a szabadság és a demokráczia költője fordul rajongva a kunyhók népe felé. A németeknél Auerbach és követői avatják regényhőssé a parasztot. Ez a népies, demokratikus irány, mely uj eszméivel egész Európán végigreszket, hazánkban is uralkodóvá lesz politikában, irodalomban egyaránt. A reform-kor, Széchenyi és Kossuth kora, mely a nemzeti erőt uj öntudatra ébreszti, meghozza a politikai átalakulásokat. Miként e politikai átalakulások az úrbér eltörlésével, az adómentes nemesség megterhelésével s a nem nemesek hivatalviselési jogainak kimondásával, teljesen a nép érdekében történnek, úgy az irodalom iránya, törekvései, valamint termékeiszintén teljesen demokratikusak. — 1841-ben alapítja Kossuth a Pesti