Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)

A huszár boszúja (1850.)

28 Petőfi-Könyvtár len megbetegedett s úgy kényszerült otthon maradni. Bandinak szive sebesebben vert, mikor az jutott eszébe, hátha Jancsi megtudta tegnapi találkozásukat és most talán kérdőre vonja Erzsit s ez oka elmaradásuknak. * * * Barna Jancsi reggel csakugyan, mikor indulóra kiált a legénység, betegnek jelenté magát s az istállóban lova mellé feküdvén, otthon maradt. Szó nélkül, néha-néha egyet nyögve feküdt szalma nyughelyén, mig a fiuk mind egytől egyik eltávozának. Ekkor fölkelt, az istálló ablakához fölkapaszkodott és fürkészve tekintett az utczára. Szemügyre vett minden leányt, kik ünnepiesen felöltözve haladtak a templom felé. Végre láta közeledni egyet messziről, piros kendővel fején, rövid szokolyában és magassarkú kopogós czizmában. Ez volt a legszebbik, a legnagyobbik. Jancsinak egész testét reszketés fogá el ennek láttára, leereszté magát az ablakpárkányzatáról s az ajtónak rohant. De a felindulás annyira erőt \ ett rajta, hogy az ajtóhoz érvén, egy lépést sem tudott tovább tenni, lábai mintha földbe gyökereztek volna, nem birák őt egy lépésre sem tovább vinni. Pár perczig állt ott, lélekzet után kapkodva, meredt szemekkel, mozdulatlanul. Aztán nagy erőmegfeszitéssel föl-