Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)
A kis arany virág (1868.)
A kis aranyvirág 131 tak, sok, sok könnyet hullattak és egy kis sirt ástak neki, melyet viráglevelekkel felékesítettek. A madárka holttestét egy szép piros skatulyába tették ; királyilag temettessék el a szegény madárka! Mikor még élt és énekelt, elfeledkeztek róla; a kalitkában feledék és elhagyták őt veszni a szükségben, most már ékességet és sok könnyet kapott. De a gyepet, melyen az aranyvirág volt, kihajították az országút porába; senki sem gondolt arra, ki mégis legtöbbet érzett a kis madárka iránt és ki őt úgy szerette volna megvigasztalni. 9*
/
