Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)

A huszár boszúja (1850.)

12 Petőfi-Könyvtár gál általánosan, csak egy, körülbelül harmincz éves, komoly, sötétarczú, férfinek nyújtja oda kulacsát, vagy a kenyeret, ha annak egyikre, vagy másikra szüksége van. A szép Erzsi a komoly huszárnak Barna Jancsi­nak szeretője, ki őt jobban őrzi szemefényénél és jobban félti lelke üdvösségénél. Jancsi egyetlen szó nélkül költé el vacsoráját. Úgylátszik semmire sem figyel, mi körülötte van, mégis észreveszi, mikor Erzsi, mintegy önkény­telenül, mintegy öntudat nélkül nyújtja ki szép karát egy csinos huszonkét évesnek látszó szőke fiú felé, hogy azt valamivel megkínálja: ilyenkor kinosan rántja össze Jancsi fekete szemöldjeit és fogait egymásra szorítja. A szőke fiú mindig valami hízelgő szóval és nyájas pillantással köszöni meg a leány fáradtsá­gát. Csak ilyenkor vet egy kémlő tekintetet Erzsi Jancsira, ki aztán mindig mohó gyorsasággal viszi, vagy a kulacsot szájához, vagy a bogrács fölé hajol. Lopva száll ekkor Erzsi szemeiből egy meleg tekintet a szőke, vidor fiúra, ki erre mindig vigabb, mindig pajkosabb! Jancsi egyetlen pillantásukat sem veszté el. Fölfogá valamennyit és oda irá, honnét az irga­lomnélküli büntetés ered, ha a fizetés napja elérkezik. Egy dal véghangjai után, mit közösen danol­tak a huszárok a leányokkal, beszélgetéshez kezd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom