Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 89 sitásában és jogaira megtanításában keresi, vagyis mint demokrata, főleg egyenlőségi, népfölszabadítási eszméket hirdet. Ellensége lesz a faluban az uraság és a pap, a fellázadt nép elűzi s ő a fővárosba jön, hová követi az uraság főrangú leánya. Itt mint férj és feleség élnek, padlásszobában laknak, két gyermekök születik; de Szilveszter, ki csak hivatásának él, nem tud nekik kenyeret szerezni s egyik gyermekök éhen hal. Népfelszabadító eszméiről könyvet könyvre ír, de kiadni nem birja. Végre egy titkos sajtón műveit kinyomatja, melyek antimonarchikus eszméket hirdetnek a köztársaság érdekében a királyság és papság ellen Az ő főhivatása, hogy az emberekből rabok helyett embereket neveljen, azaz szabadokká tegye, mert ez a teremtőhöz való vallásos kötelesség s így a rabszolgaság a legnagyobb bűn. Ezt tanította műveiben is, amit így fejez ki: „a papok nem emberek, de ördögök, s a királyok nem istenek, hanem csak emberek és minden ember ember egyaránt, s az embernek nemcsak joga, hanem teremtőjéhezi kötelessége is szabadnak lennie, mert aki isten legszebb adományát meg nem becsüli, magát az istent sem becsüli az." Eszerint aki valakit szabadságától megfoszt csak egy porszemnyire is, vétke halálos, azt ki szabad és ki kell irtani. E tanokért tiz évig szenved börtönben, mialatt neje és másik gyermeke is elpusztul. Midőn kiszabadul, látva, hogy a zsarnokság még nagyobb s az ember még mélyebbre sülyeut, királygyilkolást