Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 79 mindenesetre vérbe fog kerülni, arról szó sincs; azon kell hát lennünk, hogy minél kevesebb vérbe kerüljön, s erre a legczélszerübb eszköz az új eszmét (respublica) lassanként, apródonként terjeszteni, megkedveltetni. Jaj nekiink, ha egyszerre berohan ajtóstul. Akkor nem lesz kenyerünk, mert a vérfolyamok elmossák vetéseinket." Ezzel párosul most már korlátlanul nyilatkozó republikanizmusa és királygyülölete Emiitettük már, hogy első királyellenes költeményét 1844-ben írta (A királyok ellen), de életében kiadatlan maradt. Most 1848-ban A királyokhoz költeményét a márcziusi napok végén irta a minisztériális törvény körüli izgalmak között, mely azonban neki nagyon sok ellenséget szerzett s igen népszerűtlenné tette. Valódi szidalmazó s egyszersmind gúnyos költemények jelentek meg ellene és templomi szószéken papok szóltak róla elitélőleg. Mindezzel keveset törődött. A király és a hóhér szinte nyomon követte amazt, ámde a közvélemény legalább arra hatott, hogy egyidőre nem adta ki ily költeményeit s a Készülj, hazám! költeményét is április 5-én csak egy népgyűlésen szavalta el arra a hirre, hogy a király és családja hazánkba akar költözni. Ámde midőn ügyeink a bécsi kormány miatt bonyolódtak, szabadon ád kifejezést királygyülöletének részint egyenesen, részint czélzatosan válogatva ki a magyar történelemből is oly jeleneteket, melyek a királyság népszerűtlenné tevésére alkalmasok. Ezeket a költeményeket többnyire népies, néha kroni-