Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 73 az eszméknek figyelemmel tartásával utóbbi időkből is A szabadsághoz, Bordal, Van-e mostan, Rákóczi, A tavaszhoz, A magyarok istene, Már mi nékünk, Két ország ölelkezése, A magyar nép, Ismét magyar lett a magyar, Respublica, A nemzethez, A székelyekhez, Élet vagy halál, 1848, Csatadal, Bizony mondom, Az erdélyi hadsereg, Vajda-Hnnyadon, A honvéd, Föl a szent háborúra! költeményeit. Ezek a költemények 1848. márcziusától végig kísérik őt 1849. juliusáig, tehát oly időkig, midőn a győzelemre kilátás már alig lehetett ; de ő nem birt vagy olykor talán csak nem akart, nem kívánt lemondani, azonban ez végeredményében mindegy. De ne előzzük meg a jövőt. Midőn emígy már-már földerülni látja a szabadság hajnalát 1848. februárjában, türelmetlenül fordul az országgyűléshez, mely e drága napokban éppen az adminisztrátori rendszer felett vitázott s írta Az országgyűléshez költeményét, hogy a sok szép beszéd helyett tegyen valamit, főkép tegye meg a szabadságra az első lépést, szerezze meg a szabadságok elsejét, a sajtószabadságot, mely lehetővé teszi, hogy a szellem legyen a vezető. Ez alatt bekövetkezett február 28-án a párizsi forradalom s ennek első hírei márczius legelején Pozsonyba és Pestre értek. Most írja Kemény szél fúj és Beaurepaire kőkeményeit. Amabban figyelmezteti