Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

64 Petőfi-Könyvtár nek fel a költőben a szorosan vett demokratikus eszmék, ezekkel kapcsolatban a nép kultusza, a nép politikai felsőbbségének sürgető követelése, a politikai és szocziális átalakulásért való lelkesedés, és így jelentkezik a világpolgárból a hazafi és nép­barát gyakorlati kibontakozása. Ha jobban megtekintjük e követeléseit a nép érdekében, akkor azt találjuk, hogy szembe állítva a palotát és kunyhót, első sorban is egyenlőséget követel, a negyvenes évek e nagy és gyakorlatilag lehetetlen politikai álmát, melyet akkor általában a szabadsággal azonosítottak, sőt össze is zavartak. Szerinte a palotában szívtelen gazdagok laknak gazdagságuk igaztalan, erőszakos úton gyűlt; de meg vannak e gazdagság napjai számlálva s ő alig várja, hogy a palota omladékait lássa, melyek urokat magok alá temetik. 0 maga áhítat­tal lép be a kunyhó sötét szobájába, hol nincs szép öltözék, de szép, fényes szívek találhatók. A szalmakunyhók küszöbe szent, mert kunyhók­ban születnek a megváltók, kik a világnak szentelik magukat s a nép mégis csak megvetést és ínséget lát. De vigasztalja a kunyhók lakóit, hogy övék a jövő; áldásukat kéri s ő szintén rájuk adja áldását. (Palota és kunyhó.) A XIX. század költői-ben azt mondja, hogy átok arra, aki elhajítja a nép zászlaját; hazug próféták azok, akik azt hirdetik, hogy az ígéret földére már elértünk, ezt milliók tengődése czáfolja meg. Ellenkezőleg, ha mindenki anyagilag bőség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom