Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

VII. Petőfi jelszavában azt érezzük, hogy bizonyos érzelmek és eszmék tetőpontjára jutottunk. Valóban úgy is van. Petőfi szabadságérzelmeinek kifejezésében további fokozat nincsen. Azonban 1846 közepe tájától, ettől az újra nagy változást előidéző időtől fogva, még egy új elem lép be a költő szabadságérzelmeibe s ez a közeli nagy változásoknak sejtelme a nemzetek sorsában, azaz a forradalomnak előrelátása, egyszóval a jóslás, a próféczia. Ezt a jóslatát először Várady Antalhoz czimzett költői levelében fejezi ki 1846. május 22-én, miből az látszik, hogy sok minden élt benne előbb, mint a hogy nyilvánosságra hozta, mert ez a költői levél sem volt nyilvánosságra szánva Mit mond itt? Azt, hogy már nem gyűlöli a világot, csak haragszik rája, hogy elveszett boldogságáért (szabadság) föl nem kiált s meg nem torolja kincse (szabadsága) elrablóin évezredek szenvedéseit. De ő „hinni kezdi" dicső napok közeledését, midőn „a népek mind" fölemelik fejőket a porból s a föld kerekén végig mennydörgik: „Legyünk rabokból ismét emberek!" Ez