Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)
Petőfi és a szabadság eszméje
Petőfi és a szabadság eszméje 43 retet, jutalom és büntetés, mind semmi. Még az is kérdés, hogy a jó megleli-e jutalmát bár a másvilágon, annyi bizonyos, hogy a föld maga egészen megérett a megsemmisülésre. Mindezekről szóló, gyakran hatalmas gondolatait 1846 elején a Felhők czím alatt kiadott hatvannégy rövid, olykor epigrammatikus költeményében fejezte ki, melyekben egyszersmind tovább fűzte a szabadság és zsarnokság ellentétét s bennök a szabadság mind elvontabban és mind szélesebben, az egész emberiségre kiterjesztett tartalmában fejlik tovább. Most magára nézve az egyéni szabadságot és függetlenséget összeköti a föltétlen szegénységgel. „Szabad szegénység", ez volt Vajda Péter élete, ez az övé is. Jelszava, mondja Beck Károlynak, a német szabadság költőnek, ebben az időben irt rövid önéletrajzában: függetlenség és koldusbot. Ezt a jóllét, gazdagság szolgai állapotával szemben többször fejezi ki (Vajda P. halálára E gazdag úr stb.) az 1846-ik évben és a 47-ik év első felében, mig aztán ez a gondolat A kutyák dala, A farkasok dala és Ha férfi vagy, légy férfi költeményeiben 1847 elején teljes kifejezésre jut. Az elsőben a jóllét és teljes szolgaság, a másodikban a nyomor és teljes szabadság vagy függetlenség képe áll előttünk a kutyák és farkasok képében. A harmadikban pedig egy erős versszakot szentel ugyané gondolatnak :
