Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

40 Petőfi-Könyvtár áldozni kész, rendkívüli erővel szövi be két költeményébe is, melyek egyszersmind a Három szív története czímű költői elbeszélésének alapeszméjét úgy fejezik ki, hogy az elbeszélés és saját érzelmei közt az azonosság kétségtelen s így a jellemzett elbeszélő költemény is voltaképen lírai költemény. Ezek közt az első költemény a Háborúval álmodám. E szerint azt álmodta, hogy véres kard szólította háborura a magyart, melyben „a szabadság drága koszorúja, nem hitvány pénz volt a harczi zsold" ; ő és Berta éppen az nap esküdtek meg s ő, hogy haljon a honért, elhagyta a leányt az esküvő napján, így menni és halni szcrnyü vég, de ha rákerülne a sor, úgy tenne, mint álmában. A második a Ha az isten kezdetű, egyik legnagyobbszerű költeménye, melyet szerelme és egy bájos őszi napfényes délután hatása alatt írt. E szerint vagy úgy akarna meghalni, szép, derült, csendes őszi napon, hogy elzengvén végső dalát, ajkait csókjával a szép, szőke lány zárja be, a földi lények legdicsőbbike, vagy és még inkább a szabadságért vívott véres csatában, ahol ajkait csókjával a szép szabadság zárja be, az égi lények legdicsőbbike.