Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 27 vita kifolyása. Ő ezt az alföld ócsárlói ellen írta, még pedig valami határozott alkalomból s mi ennek egy csodaszép költeményt köszönhetünk a költő szabadságimádásának kifejezésével. Eközben az 1844-ik év második fele érzelmeit egyszerre, mondhatni átmenet nélkül, mélyebbekké és tüzesebbekké teszi. Az élet nagy hivatása tölti be lelkét s magasabb hivatásának tudata újra meg­ihleti és többé el sem hagyja. Egy pár külső körülmény is hozzájárult, minők előbb fellobbanása egy Dessewffy grófnő iránt, majd Etelke iránt fejledező érzelmei. Ezek megbolygatják lelkét és fogékonyabbá teszik. Majd az 1843/44-iki ország­gyűlés sikertelensége és a védegylet, e fontos nemzeti visszahatás a politikára irányítja figyelmét. Kivált a védegyletet, mint a nemzet ébredését, oly lelkesedéssel fogadta, hogy három költeményt írt ennek és a velekapcsolt körülményeknek sugalma­zása alatt. Ezek a Védegyleti dal, Batthyányi és Károlyi grófnék s A külföld magyarjaihoz, melyek közül nemes ízlése csak a legutóbbit tartotta meg költeményei közt. Lényege e három költeménynek azonos: üdvözli a hazaszeretet nevében ezt a nagy egyesítő eszmét, a jó példával előljáró két Zichy­testvért (Károlina és Antónia) s végül a haza és hazaszeretet nevében tüzes haraggal fordul a kül­földön élő magyarok ellen, kiknek e bűnét éppen a védegylet állította előtérbe. Itt látjuk először tehát azt, hogy méla ábrándo­zás helyett az aktív politika vezeti tollát s ez sar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom