Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

24 Petőfi-Könyvtár ros vonás tehát Csak úgy, de jobban és természete­sebben, mint Vörösmarty Fótidal-ában. Ebben az érzelemben a vezetőgondolat: inni, mulatni ön­feledten, szilajon s szeretni és éltetni keserűen, bánatosan a hazát. Petőfinél ennek az érzésnek homályosabb ki­fejezését már megleljük K ... . Vilmos barátomhoz költeményében is (1842), de annál szebben a Honfidal-ban, melynek végső akkordja éppen a hazáért, de hazafibánattól eltelve, keserű könnyek közt való pohárürítés. Ezóta úgy tűnik fel, mintha a költő nem bírt volna egy poharat üríteni anélkül, hogy a haza szenvedései eszébe ne jutottak volna, hol néha tréfásan, hol gyakrabban komoly meghatottság között. Itt különösen nyomban követi a Honfidalt 1844. februárjában az Egri hangok bámulatos köl­teménye. Nem ismételjük itt a nyomorúságnak azt az útját, melyen Pestre igyekezve megállt Egerben a kispapoknál és több napi kínos vándorlás után először pihent meg jóbarátok közt, meleg kályhánál és víg lakoma mellett. Leírta ezt ő maga minden­nél meghatóbban az Uti levelek-ben. És mégis, midőn kedve a legvidámabb, midőn kiragyog szivéből a napsugaras öröm, akkor a víg poha­razás közt a haza az, mely eszébe jut s nem a saját szenvedései, melyek e ragyogó szíven egy homályos lehelletnek nyomait sem bírták bár egy pillanatra sem rajta hagyni. Mikor aztán 1844. juniusában Pesten egyidőre

Next

/
Oldalképek
Tartalom