Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a nő

136 Petőfi-Könyvtár Ezekből látható, hogy e minden izében termé­szetes genius, kinek gondolkozását egy túlmívelt társadalom nem ferdítette el, a férfi és nő viszo­nyát is természetesen fogta fel s nem voltak kere­sett szempontjai. Nem mintha mi nem akarnók érteni és méltányolni az okokat s ezek alapján a mai nagyszabású törekvéseket, melyekkel a nők, legnagyobb részben a körülmények kényszere alatt, magok számára új életpályákat kívánnak meg­hódítni és így meg akarják változtatni a több év­ezredes állapotokat; de az bizonyos, hogy e tö­rekvések nem nyerték volna meg nagy költőnk tetszését. Az ő felfogása szerint a férfi és nő, noha az erkölcsi törvények előtt teljesen egyenlők, lelki tulajdonaikban éppen oly eltérők, mint külsejük­ben. A méltóság, erő, a külső cselekvő bátorság, az élet viharaival szembeszállás, a nemzetjavító, át­alakító korküzdelmekbe avatkozás vagy vezér­szerep, az eszmék iránti hevület, a szigorú eré­nyek, az egyetemesség érzésben és gondolkozás­ban, az elmélkedés hatalma a férfi tulajdonai. A nőé az édesség, báj és szépség frigyben a jó­sággal, a reménységgel vegyült megnyugvás, a lágy éizelmek továbbá a finomság és tapintat s bizonyos divináló képesség. íme, a külön, de másnemű tökélyek, melyeket nem egy modern állami meghatalmazott adott egyik vagy másik félnek; hanem mindkettő a leg­nagyobb királytól, a természettől kapta. Hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom