Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

Petőfi és a szabadság eszméje 97 birodalmuk a szabadság kalváriája volt, a szabad gondolat elnyomására Munkácsokat emeltek, a népek jogát elrabolták. De most el fogja érni őket a népek szörnyű bosszúja, éhen fognak veszni és eltemetni sem fogja senki őket. Nyomban felhasználja azt az alkalmat, hogy a bécsi kormány évi tiz millió frt hozzájárulást kötött ki hazánk részéről az államadósságok törlesztésére és írja a magyarnak a németet kicsinylő bátorsága, lenézése ébresztése végett Mit nem beszél kezdetű költeményét. Midőn aztán május 30-án Erdélyben kimondják az uniót, Két ország ölelkezése költeményében üdvözli az örök egyesülést; most már jöhet a vihar, mert most kétélű fegyverré vált a magyar, mely jobbra is, balra is vág s kivált üdvözli a székely fegyvereket. Nyomban találjuk ezután A magyar nép, Dobzse László, A nemzetgyűléshez, Ismét magyar lett a magyar költeményeit. Sehol a csüggedésnek, sehol saját követválasztási bukásának egyetlen jele, nyoma nincs. Az elsőben főleg éberségre buzdítja nemzetét, hogy az ellenség őt készen találja. A másodikban a királyság nevetségessé tétele a főczél. A nemzetgyűléshez czíműben a haza gyökeres újjáalakítását tűzi ki czélul, inti a követeket a nagy feladatra s óvja a félmunkától. A negyediket a julius 11-iki nagy szavazás alkalmából írta, midőn a kétszázezer ujonezot s erre a költséget megszavazták. Petőfi-Könyvtár VI. 7