Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

Petőfi Sándor és lyrai költésze'linlc 67 Szatmárrnegyében viharos természete egész szen­vedélyességével bele szeretett egy ifjú leányba, Szendrey Júliába, ki egy év múlva a szülék makacs ellenzése daczára is neje lőn. 1847. szeptemberében a hosszas küzdelmek közt véghez ment esküvő után tüstént oda hagyta ipa házát. „Az első éjet nőmmel — írja egy barátjához intézett levelében Nagy-Bányán egy vendéglőben töltém, nem hiában vagyok a csárdák költője." 5 2) Nősülése körül­ményeit s viszonyait nejéhez most nem lehet rajzol­nom Annyi bizonyos, hogy kedélye nagy változáson ment át. A szilaj ifjúból csendes, hű s a pedáns­ságig gondos férj lett. Ritkán látogatta barátait s nem örvendett, ha ezek látogatták. Elvonulva élt. Nejét szenvedélyesen szerette s talán féltette is, s úgy látszék, hogy a világon csak két dolog érdekli: neje mosolya s politikai álmai. A mézes heteket Koltón, gr. Teleki Sándor jószágán töltötte el. Mit keresett Petőfi egy gróf jószágán, az a Petőfi, ki független szegénységére büszkébb volt, mint a legdölyfösebb aristokrata független gazdagságára? Maecenására talált-e a költő, ki egyik költő barátját megfeddé azért, mert b. Wesselényinek akarta ajánlani eposzát, hazafi­tisztelete jeléül s azon körülménynél fogva, mivel az eposz hőse a báró egyik előde volt? 5 3) Kik a kalandjairól s különcz jelleméről híres fiatal grófot ismerték, tudták, hogy Petőfi őt éppen oly pajtá­sának nézheti, mint bármelyik tanulótársát. S ő valóban úgy szállott hozzá, mint akármely ismerő­5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom