Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

68 Petőfi-Könyvtár telvék a modern irodalmak eszméivel, addig másfelől mintha a magyar népszellem életmelegén növekedtek volna fel. A mult, élet és irodalomban, úgy tünt fel előttök, mint elfelejtendő rossz s a jövendő zálogául hitöket és merészségöket mutatták föl. Törekvéseikben mindinkább rémlett felmerülni az irány: küzdeni a fennálló intézmények ellen egy erős átalakulásnak indult költészet fegyvereivel, mely tárgyait, alakját, nyelvét közvetlen a népéletből meríti s visszahat reá. A folyóiratnak, mely ez irányt képviselje, Pesti füzetek czim alatt kellett volna megjelennie, de a fiatal irodalom tagjai nem voltak magokkal tisztában. Forrongó eszmék határzatlan vágyakban küzdöttek bennök. Új irodalmi pártneven törték fejőket anélkül, hogy tudták volna, mit akarnak. Egyik magyar romantikus nevet ajánlott franczia mintára. Gyűléseztek, megállapodás nélkül bomlottak szét, éppen mint a táblabírák, kik gúnyaik örökös czélpontjául szolgáltak. Folyóiratjokból egyetlen szám sem jelent meg.

4

8) Egyesülésök méhében hordá már felbomlásukat. Csak abban egyeztek meg, hogy mindnyájan fiatal irók voltak, a kor izgalmaitól ösztönözve. Tehetségeik közt éppen oly nagy különbség volt, mint izlésöket s öntudatos vagy öntudatlan irányaikat illetőleg. Nem volt köztök senki, ki összetartsa, fegyelmezze s zászlójokra irja a jelszót. Inkább a történet és körülmények hozták őket össze, mint a közszellem. Inkább fellobbanó lelkesülés vagy