Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

Petőfi Sándor és lyrai költészetünk 13 felé haladtában visszatekintést tesz a magyar lyrának részben Petőfi előtti múltjára is, de főképen rajzolja a Petőfi idejében való állapotát, kiterjeszkedve arra a nagyszerű és szokatlanul rohamos fejlődésre, melyet Petőfi által tett, rajzolja az egykorú állapotokat, a Petőfi fellépte által előállott irodalmi és eszmei forradalmat, feltárja a kritikai felfogás akkori nézőpontjait s végül részletesen beszél arról a hatásról, melyet a költő kortársaira és utódai tett egész 1853 végéig. Midőn azonban ekképen az egykorú kritikát is jellemzi, amely Petőfi jelentőségét fölismerni nem birta, eközben részletesen szól a Magyar Szépirodalmi Szemléről is. Ezt az esztétikai és kritikai folyóiratot a Kisfaludy-társaság indította meg 1847-ben Erdélyi János szerkesztésében, ki ekkor a társaság titkára volt. Ebben jelent meg a Petőfi Összes költeményei-neV 1847-iki kiadásáról az első összefoglaló bírálat (I. 277—281, 297-301. 1., 18—19. szám) névtelenül, de a mint már akkor is nrndenki tudta, Pulszky Ferencztől, ki ezt utóbb, a szigorúbb részek elhagyásával, újra kiadta Eletem és korom czimü müvében. (1. 294—304. 1.) Erdélyi 1854-ben, a Gyulai értekezése olvasásakor, találva érezte magát a Szemle