Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Jegyzetek

112 Petőfi-Könyvlár idyll, szende mint a szerelem, melyet a költő megénekel; egyszerű, élethű tükörképe a falusi paraszt életnek. De a mese hangja változik mindjárt, a mint János katonának áll, s a magyar fika ismeretes elbeszéléseit halljuk mostan s a csudakalandokat, melyek Jánost vitézzé, sőt, ha akarná, királylyá is teszik, kincsekkel elhalmozzák s végre megint mint szegény kiszolgált katonát visszahozzák falujába, hol alig ismernek többé reá, s hol Iluskájának csak sirját találja. Az elbeszélés itt (XVI. és XVII. szakasz) szép elegiává válik. János ismét távozik s magával viszi emlékül lluska sírjáról a virágot, s az óriások és boszorkányok országán keresztül, sok viszontagságok után, az operencziás tenger közepén eljut a tündérszigetbe *), hol az életforrásban Iluskája is feléled. Ezen tündérsziget gyöngéden s mégis ragyogó, megkpő, s a táreynak megfelelő színekkel van festve, s lluska véletlen föléledése méltó befejezésül szolgál ezen gyönyörű mesének, melyben a becsületes János vitéz következetes jellemrajza mesteri kézre mutat. Benső rokonságban vannak a népdalokkal azon tájés csendképek (Stilleben), melyekben szerző a hollandi iskola szabatosságával, választékosságával és hűségével az alföldi rónát, a csárda romjait, a házi életet szüleinél, színészi életét, első szerelmét stb. kifesti. Ide tartozik: „Füstbe ment terv 175. 1. Egy estém otthon 176. 1. István öcsémhez 198. 1. Búcsú a színészettől 211. 1. Első szerelmem 215. 1. Az alföld 218. I Est 222. 1. Egy telem Debreczenben 223. 1. Szüleimhez 257. 1. Levél egy szinész barátomhoz 264. 1. Ki a szabadba 330. 1. Az erdei lak 332 1. Falun 348. 1. A jó öreg korcsmáros 353. 1. A csárda romjai 416. 1. és Erdőben 476. 1." Mindezek gyönyörű idyllek; előadásuk tökéletesen megfelel a tárgynak; az Est cziműnél, mely kerekded tájkép, szerző bebizonyítja, mily ügyesen legyen képes a nyelvet a legnehezebb formák*) A magyar mesének ezen tündérszigete a középkor barátai előtt Artus és Nagy Károly regeköréből ismeretes s a boldogszigetek s Atlantis görög mythosainak utóhangja.