Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Jegyzetek

100 Petőfi-Könyvtár tályt. Az 1833—34-ik évben Pesten járt az ev. gymnáziumba, mint lí. donatista. Az I. grammatikai osztályt, mely a mai II. középoszt.-nak felelne meg, Pesten a piaristáknál végezte 1834-35-ben. Ezóta Aszódon tanult az ev. algymnáziumban három évet: 1835—36, 1836-37, 1837—28-ban s végezte a III—V. osztályt. Innen 1838 aug. 31-én ment Selmeczre a VI. osztályba s eltávozott onnan az I. félév befejezte után, 1839 febr. 15-ike tájt. Mindezen idő alatt, kivált Aszódon, a költő nagyon jó s Aszódon mindenből, még az Írásból és rajzból is kitűnő tanuló volt. Selmeczen főleg a pánszláv-irányzat idegenítette el az iskolától. * 4) A költő Selmeczen nem színészkedett, csupán gyak­ran látogatta ott valami kis német vándortársulat előadásait, ami azt okozta, hogy apja, ki eközben vagyonát elvesztette, elkeseredve levette róla kezét. Nem is utasították ki, önként távozott el. A színészet iránti nagy hajlama már Aszódon megnyilatkozott. * 5) A költő ebben az időben 16-ik életévét már betöl­tötte. Amiről itt szó van, az 1839 márcz.-május havára esik Alább Gyulai azt irja, hogy a költőt atyja ekkor hazavitte. Ez téves, a költő nem volt otthon. Csak 1841 áprilisében járt újra otthon s a május—juniust szülőinél töltötte Duna­Vecsén. * 6) Ez a költeménye A vén zászlótartó 1848 október 17 —22-ike közti napokból. * 7) Atyja meghalt 1849 márcz. 21-én, anyja 1849 máj. 17-én, fia nevét ejtvén ki utolszor. A költő csak anyja temetésén lehetett ott. Közös sírban nyugodott a két öreg a régi józsefvárosi temetőben. Sírjuk fölé egy egyszerű vörös márvány-emléket emelt a költő e felírással: „A leg­szeretettebb Atyá s a legszeretettebb Anya". Attól tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom