Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

A „Felhők" eredeti kiadásának lenyomata

94 Petöfi-Könvvtár X. Amott a távol kék ködében Emelkedik egy falu tornya sötéten; Van egy fehér ház e faluban, Hol egy fekete szemii lyányka van. E lyányka, e lyányka, E fekete szem, Ez bánatom és örömem Százszínü szivárványa. XI. „Viseld egyformán jó s bal sorsodat!" így szól, kit a bolond világ bölcsnek nevez. Az én jelszóm nem ez; Én örömimet és fájdalmimat Érezni akarom ... kettősen érezem. Lelkem nem a folyó leszen, A melly egykedviileg Ragadja magával a rózsalevelet, Mellyet tavaszszal szép lyány vet bele, S a száraz füveket, Miket Árjára sodort az ősz szele.