Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

Felhők

HATODIK SZIN. Az életbe belefáradt hős, mint a vén Faust, a világboldogító eszméket kezdi vizsgálni. Az tevékenységben keres menedéket, miután semmi sincs már számára hátra; ez csak mérlegeli a világboldogító eszmék czélját. A hős eljut ahhoz a gondolathoz, hogy az emberiségben egy állandó jellemvonás van: az állhatatlanság. Ez ellentmondásban rejlik minden rossz oka. A gonoszság hatalomra emelkedett és több hívet tudott szerezni magának. A tömeg pszikologiája pedig azt mondja: csatlakozzunk ahhoz, amelyik gyakrabban győz. Az igazság ezután útfélen marad, a hazugság orgiát ül. Hány csepp van az oczeánban ? Hány csillag az égen ? Az emberiség fejin hány hajszál van ? S hány gonoszság szivében ? Egész bibliai kenettel számítja össze a gonoszságok számát, mint a hajszálakat. Miért találta ki a biblia, hogy még hajunk szálai is számon