Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

Függelék

124 Petöfi-Könvvtár Hány csepp van. XXXVIII. Nem sülyed az emberiség. XXXIX. Kik a föld alacsony porából. XL- Az én szivem. XLI. Oda nézzetek. XLII. Már sokszor énekeltem. XLIII. Mivé lesz a föld. XLIV. Fönséges éj. XLV. Ki fogja vájjon XLVI. Szép kedvesem. XLVII. Szeretője-e vajon. XLVIII. Oh szerelem. XLIX. Miért hogy láthatatlanok. L. Mulandóság LI. A férj haza jő betegen. LII. Barátaim megölelének. L1II. Mint lótfut a boldogság után. L1V. Hideg ellen a tél. LV. Vajon mit ér? LVI. Az özvegy. LVII. Igazság ! alszol ? LVIII. Az álom LIX. E gazdag úr. LX. Kereszt. LXI. Voltak fejedelmek. LXII. Midőn a földön. LXIII. Kivágom énLXIV. Fövényszem . . . harmatcsepp LXV. Fejemben éj van. LXVI. Átok és áldás. Szükséges volt közölnünk a Felhők-ben foglalt költemények czímeit, mert a mai közönség Petőfi uj kiadásaiból nehezen állapithatná meg: vájjon mely költemények tartoztak ezen gyűjteménybe ? A költő önállóan nem adta ki többször e versenygyüjteményét, belesorozta az összes költemények közé, a nélkül, hogy egybetartozásukat megjelölte volna. így aztán nem csoda, ha nemsokára feledésbe merült, hogy mely költemények képezték a Felhök-ei s csak azok tudták, kiknek az eredeti kiadás véletlenül megvolt. Petőfi költeményeinek későbbi kiadásai gondoskodtak arról, hogy e költemények egybetartozása feledésbe merüljön. Mert a későbbi kiadások, az 1874-iki díszkiadás és a több rendbeli népies kiadás még a költemények sorrendjét is felforgatta. Az első darabot második helyre tették s a befejezőt utolsóelőttinek. A közbeesőket összevissza forgatták, sőt még más költeményeket is ékeltek közéjük, igy a Vajda Péter halálára, a Miért vagyok én még a világon czimüket és egy Shelley fordítást. Az egyes daraboknak ezen összevissza rendezése nemcsak kegyeletlenségre vall, hanem arra is mutat, hogy a Felhők-nek nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottak. Nem csoda tehát, ha a közönség az így szétszórt ver-