Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

A „Felhők" eredeti kiadásának lenyomata

Felhők XLIV. Fönséges éj! Az égen tündökölve ballag A nagy hold s a kis esti csillag. Fönséges éj! A harmat csillog a gyep bársonyán, Bokor sátrában zeng a csalogány. Fönséges éj! Az ifjú mostan megy szeretője után .... S most megy gyilkolni a zsivány. Fönséges éj! XLV. Ki fogja vájjon megfejteni E rejtélyt: Az emberiségnek könnyei Lemoshatnák-e az emberiségnek szennyét' XLVI. Szép kedvesem, ha majd az oltár mellett Dobog felém szerelmes kebled ! — S ha majd körűlünk apró gyermekek Mosolyganak, enyelgenek! . . .