Váradi Antal: Petőfi könyvtár 3. Regényes rajzok Petőfi életéből (1908)

Petőfi barátai

Petőfi barátai 79 Eszembe jut, hogy azalatt, ainig a tizenkét pontot szedték, felhivatták a nemzeti kaszinóba, mely ugyanazon háznak első emeletén volt s egyike a legkonzervativebb uraknak azt a tanácsot adta nekem, hogy a tizenkét ponthoz még vegyünk föl egyet, a papi jószágok elvételét. — Ugy-e bár, — mondám, — azért, hogy a tizenharmadik ponttal megbuktassuk a többi tizenkettőt? — Köszönöm a jó tanácsot! így adja elő a költő-szemtanu e nevezetes órák történetét, melyekben együtt lelkesedett úr és munkás, gazdag és szegény, s mint Jókai föntebb előadja, ott voltak a Nemzeti Színház tagjai, akiknek sorában Petőfi előtt legkedvesebb volt Egressy Gábor. Egressy nemcsak korának, de minden időknek egyik legnagyobb magyar színésze. Akkorában a Nemzeti Szinház úgynevezett „régi gárdája" — 1837 és 1848 között — a következő fényes nevekkel dicsekedhetett: Déryné, Lendvayné, Laborfalvi Róza, Megyery, Szentpéteri, Fáncsy, Bartha, Lendvay, László és utolsó bár e sorban, de első mindenütt: Egressy Galambos Gábor. A Nemzeti Szinház első igazgatója Bajza József volt, zeneigazgatója Mátrai (Rothkrepf) Gábor. Bajza után Szentkirályi Móricz lett az igazgató. A szinház vezetését részvénytársaság veszi át, melynek elnök-igazgatója Földváry Gábor, alelnöke gróf Ráday, a társaság által kinevezett kormányzó választmány tagjai: Ilkey Sándor, Kovács Zsigmond, Nyáry Pál, Patay József és Rosii Albert.