Váradi Antal: Petőfi könyvtár 3. Regényes rajzok Petőfi életéből (1908)

Szerelem

Szereleni 53 arra kéri az Istent, hozza vissza a pillanatot, midőn e hölgy a szerelemnek első tüzére gyuladott — s ott ő legyen, a költő, kit csókra hi föl édes, kedves tekintete . . . S a boldogságért odakínál a dalnok túlvilági üdvösségből — egy drága századot .. . Mégis : komoly, nagy szenvedélye a Petőfi szivének csak egy volt — szerelme Szendrey Júliához. Júlia 1828 deczember 29-én Keszthelyen született s igen jó neveltetésben részesült. Nem volt feltűnő szépség, de vonzó, megnyerő, rendkívül okos, olvasott s a társalgásában volt valami bűbáj, amely költőnket első pillanatra megnyerte. Petőfi 1846-ban Szatmármegyében tartózkodott az ősz elején s szeptember 8-ikán a megyei bálon Nagykárolyban beszélgetett először Szendrey Júliával. Ez a beszélgetés döntő volt Petőfi szivére, egész további életére, mert csiráit ültette el szivében egy olyan szenvedélynek, mely egész szerelmi költészetét kormanyozta. A vonzódás Júlia részéről nem támadt hirtelen — naplója tanúskodik róla — melybe bizalmasan öntötte ki szive minden titkát, s melynek egy részét később — meggyőző argumentum gyanánt — Petőfinek is elküldötte s e napló lapjain lépésről-lépésre kisérte a toll a sziv érzelmeinek ébredését, először érdeklődés alakjában, mely a hires költő, a lángoló lélek közelségével szemben ébredt a szellemes leányban, majd igazi vonzalom keletkezik, melyet Júlia még magának sem mer hirtelen bevallani, de tagadni sem