Váradi Antal: Petőfi könyvtár 3. Regényes rajzok Petőfi életéből (1908)

Színész-élet, katona-élet

40 Petőfi-Könyvtár — Nyissák ki nekem a Petrovics úr rendes szobáját! Ezzel a merész szóval parancsol a pinczérnek, tudván, hogy apja rendesen oda szokott szállani. A pinczér engedelmeskedik, de ki irja le Petőfi rémületét, amikor a pinczér egyszerre csak azzal nyit be hozzá, hogy az édesapja megérkezett! Uczczu! el innen! de alig ér az ajtóhoz — azt kívülről is nyitja valaki — az ajtó enged és Sándor — szemközt áll az apjával. Hát te mit keressz itt? — A ... a szünidőre küldtek haza a tanáraim . . . — Szünidőre? Márcziusban ? No — igen, levelem is van tőlük — meg a bizonyítvány is velem van. — Hol? Mutasd! — A . . ládámban. Hol a láda? Az ismerőseimnél hagytam — de majd elhozom . . . Csak egyszer kint legyen a kecskeméti házból — gondolta Sándor. De az apát nem lehetett egykönnyen rászedni. Márczius eleje volt, a húsvét abban az esztendőben márczius végére esett, szöget ütött tehát az öreg Petrovics fejébe a „szünidőre" küldés. No, de hát lássuk a levelet, a ládát, meg a bizonyítványt. Megyek érte, az ismerőseinkhez ... — siet